Kis lépések is vihetnek messzire. Tudjuk, hogy a REbot egyelőre nem olyan mélységű és jelentőségű kezdeményezés, mint orvvadászokat lefülelni az afrikai vadrezervátumokban, vagy bálnavadászhajók útját állni a tengeren. Ha realisták vagyunk, kimondhatjuk, nem is lesz ilyen soha.
De ha mindenki csak egy kicsivel tesz többet a mindennapokban a fenntarthatóságért, már elindultunk valami új felé, szinte észrevétlenül. Nem mindig az számít, ami nagy, látványos, és lehetőleg azonnal történik.
Ahogy egy ju-jitsu mester mondta, fekete öve bárkinek lehet percek alatt. Bemész a boltba, megveszed. De fekete övessé nem az öv tesz, hanem az út, amin végigmész, hosszú évek alatt, tanulva magadról, másokról, közvetve a világról. Ahogyan legyőzöd magad minden egyes edzésnapon, amikor újra átléped az árnyékod ahelyett, hogy a kényelmet választanád.
A fenntarthatóság iránti elkötelezettség sem működik másképp. Sokkal könnyebb kényelmesnek lenni egy meleg napon, és megvenni a benzinkúton a két perc alatt kiürülő félliteres, petpalackos üdítőt, mint feltölteni az üvegkulacsot egy közkúton, vagy még rosszabb, a mosdóban, vállalva, hogy ezt esetleg mások is látják, és vajon mit gondolnak majd? "Nincs elég pénze egy kólára?" Különben is, milyen víz folyhat egy olyan csapban, ami a mosdóban van? Biztosan teljesen más, mint otthon a fürdőszobában.
Miért mi nyúljunk ahhoz az energiaitalos dobozhoz, amiből valaki más ivott, és eldobta a játszótéren? Nehogy már valaki azt gondolja, hogy ha szemeteszsákkal megyünk a játszótérre, azzal közvetve arról mesélek, mennyivel jobbnak tartjuk magunkat másoknál? Miért nehezítsük meg az amúgy is ingerült pénztárosnő életét azzal, hogy vasvillatekintettel bele kell néznie a textilzsákba, ha nem hiszi el, hogy hat zsemle van benne?
Vajon tényleg nehéz lenne jelentéktelen, leginkább a saját képzeletünkben létező konfliktusok vállalása, ha tudjuk, hogy a viszonzás sosem marad el? A legnagyobb jutalom nem mások elismerése - bár abban is lesz részünk garantáltan -, hanem a saját büszkeségünk. Hogy nem félünk lehajolni azért a dobozért, és merünk jót tenni, példát mutatni.
Soha ne becsüljük túl a visszautasított szívószálak, műanyag evőeszközök jelentőségét, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a legnehezebb mindig az első lépés. Örömünkre szolgál, ha néhányan velünk tettétek meg ezt, vagy teszitek majd meg ezután. Mai fényképes összeállításunkkal azoknak az első fecskéknek mondjunk köszönetet, akik belevágtak a REbot kihívásba! Az általatok küldött képek mind bizonyítékai annak, hogy szinte semmiről sem kell lemondanunk ahhoz, hogy változtatni tudjunk. Csak így tovább!
Oszd meg velünk, hogyan teszel a környezetért a mindennapokban, és máris játszva szeretsz pontokat az interaktív REbot kihívásban!