„Ételt vigyél, ne szemetet!”

Interjú Horvátth Saroltával, a Rakun Dobozközösség egyik alapítójával

A napi szintű környezettudatosság során az egyik legnagyobb kihívás mindenképpen az, hogy ne termeljünk szemetet akkor sem, ha ételt rendelünk, vagy étteremben eszünk. A Rakun Dobozközösség tartós acéldobozokat ad kölcsön vendéglátóhelyeknek, és a szolgáltatásra előfizetőknek jelképes összegért, melyek lehetővé teszik a házhoz rendelt ételek hulladékmentes szállítását, és azon a problémán is segítenek, hogy a különféle élelmiszerbiztonsági szabályozások miatt sokszor nem használhatjuk a saját tárolódobozainkat ilyen helyeken. A közösség alapítójával, Horvátth Saroltával beszélgettünk.

Mit kell tudnunk a Rakun Dobozközösségről?

Munkatársaimmal az elsősorban lakossági szemléletformálással foglalkozó Felelős Gasztrohős Alapítványt vezetjük már majdnem 10 éve. Sok vendéglátóhellyel dolgozunk együtt, és mindig probléma az ételek elvitelére, házhozszállítására szolgáló doboz, mert rengeteg műanyag hulladék keletkezik általa. Régóta foglalkozunk azzal, hogyan lehetne kiváltani őket. Először lebomló változatokat javasoktunk a vendéglátóhelyeknek, de aztán jobban utánajártunk a témának, és kiderült, hogy igazából nem érünk vele sokat, mert ugyanúgy a vegyes hulladékban végzi. Elvileg lehet őket komposztálni, de nem biztos, hogy egy házi komposztálóban lebomlanak, ipari körülmények kellenek hozzá, tehát ugyanolyan, csak más anyagból készülő szemét lesz belőle, mint a műanyagból. Sokáig gondolkodtunk, mi lenne a jó megoldás, és végül 2019-ben kezdtünk bele egy kölcsönzésen és visszaváltáson alapuló ételszállítási rendszerbe, amiből a Rakun Dobozközösség lett, és ami ma már egy külön vállalkozás a Felelős Gasztrohős mellett.

Hogy működik a rendszer?

A Dobozközösség főszereplője egy, illetve sok rozsdamentes acéldoboz, ami senkinek nincs a tulajdonában, hanem mindenki bérli. Tehát nem a vásárlás ösztönzése a cél, hanem a megosztáson alapuló rendszer elterjesztése. A dobozokat jelképes összegért bérli a vendéglátóhely, ugyanígy a vendégek, akik a közösség tagjai. Ők fix havidíjat fizetnek, ezért cserébe korlátlan alkalommal használhatják a dobozokat az összes elfogadóhelyen. Ezek a dobozok körbe-körbe járnak, bármelyik elfogadóhelyen le lehet őket adni. Ez azért fontos, mert a vendéglátóipari helyek nem mindig teszik bele szívesen a vendég által hozott dobozba az ételt, ez ugyanis keresztszennyezési kockázatot hordoz.

Mi az a keresztszennyezés?

Hiába mosod el a mosogatógépben a saját ételhordódat, maradhat rajta nem látható szennyezés. Otthon senki nem nagyipari mosogatógéppel dolgozik. Ha a személyzet hozzáér a vendéglátóhelyen egy kanállal, utána azzal a kanállal belenyúl a közös ételbe, közvetett módon szennyezheti az ételt, ezt hívják keresztszennyezésnek. Ezt a kockázatot a vendéglátóhelyek nem szívesen vállalják, hiszen ha bejön így egy hasmenéses járvány, akkor az adott hely akár be is zárhat. Ezért van az, hogy sokszor nem fogadják el a saját edényt, ételhordót. Ezzel gyakran találkoztunk az Alapítvány munkája során: sok követőnk panaszkodott, hogy fontos lenne számára a hulladékmentesség, de a vendéglátóhely nem teszi bele az elvitelre kért ételt a saját edényébe.

Nemrég egy csomagolásmentes bolt vezetőjével beszélgettünk, ott a húsáruk vásárlását illetően merült fel ez a kérdés.

Érthető. A hentes a vendég által hozott dobozt ráteszi a mérlegre, amire aztán ráteszi a másik vendég felvágottját. Ez nem tilos, de a NÉBIH szigorúan szabályozza, pl. a személyzetnek kezet kell mosnia minden ilyen eset után. Teljesen életszerűtlen, hogy valaki átveszi a dobozodat, beleteszi az ételt, majd rohan hátra a csaphoz. Ha viszont nem történik meg ez, máris megsértette a szabályokat.

Hogyan találtatok megoldást erre a problémára a Rakun Dobozközösséggel?

Nálunk az a csavar, hogy a vendég viszi a Rakun dobozt, de a vendéglátóhely nem abba teszi bele az ételt, amit ő behozott. A vendég dobozát elveszi, és előírásoknak megfelelő, kétfázisú fertőtlenítésen átesett cseredobozt ad helyette, ebben adja ki az ételt. Így a vendéglátóhely és a vendég is megnyugodhat, hiszen a hulladékmentesség is megvalósul, és a higiéniai előírások is teljesülnek.

A Felelős Gasztrohős tevékenysége mennyiben érint más területet, mint a Rakun Dobozközösségé?

Az Alapítvány leginkább lakossági szemléletformálást végez. Az étkezés környezeti hatásaival foglalkozunk, többek között az ételmaradék és a hulladékmentesség kérdésével, arra próbálunk ösztönözni, hogy szezonális, hazai termékeket fogyasszunk, amik nem utaznak 10 000 kilométert, mint a mexikói körte. Olyan kampányokat szervezünk, mint a Szívószálmentes Augusztus, a Nem etetem a szemetesem. Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel jutalmazzuk azokat a vendéglátóhelyeket és catering cégeket, amelyek – akár csak néhány apró lépéssel - „zöldebbé” teszik működésüket. Környezetvédelmi tanácsokat adunk irodáknak, vannak rendezvényeink is, mint a Zöldülők vására, vannak óvodásoknak, iskolásoknak szóló foglalkozásaink, oktató jellegű csapatépítőink, elég sokrétű a tevékenységünk.

A szemléletformálás mennyiben segíthet? Hiszen amíg a környezettudatos alapállás nyugati típusú társadalmakban szinte elvárás a közösség tagjai felé, addig mi a Kárpát-medence közepén még mindig nagyon lelkesen dobálunk el mindenféle szemetet bárhol, bármikor.

Mi szeretjük azt hinni, hogy valamit azért számít, amit tíz éve csinálunk, hiszen sokkal nyitottabbak az emberek erre a kérdésre, és egyre gyakrabban lehet olyasmivel is találkozni, amikor valaki szóvá teszi egy vendéglátóhelyen, hogy minek ez a hülye szívószál, hiszen pohárból is meg tudom inni az italomat. A COVID előtt voltak kifejezetten nagy eredményeink, szerveztük a Műanyagmentes júliust, amivel többszázezres közönséget értünk el, nagyon pozitív fogadtatásban részesült. Haladunk. Nyilván van egy réteg, aki akkor is eldobja a csikket a buszmegállóban, ha amúgy fél méterre van tőle a kuka. Őket soha nem fogjuk elérni, de reménykedünk benne, hogy nem ők a többség.

Mi kell ahhoz, hogy valaki számára a fenntarthatóság fontos legyen? Sokan azt mondják, hogy akkor tudunk erre figyelni, ha minden más szükségletünk is biztosítva van.

Biztosan számít az anyagi biztonság, de azért sokszor látok olyan példát is, akár az ismeretségi körömben, aki kifejezetten nem mondható gazdagnak, mégis odafigyel erre. A környezetvédelemnek van olyan vetülete, ami a fogyasztás visszaszorításáról szól, arról, hogy nem veszek fölösleges dolgokat. Ez kifejezetten takarékos lépés. A Rakun Dobozközösség árait is úgy találtuk ki, hogy jobban megéri fizetni a havidíjat, mint minden egyes alkalommal, amikor házhoz vagy elvitelre rendelsz, kifizetni 50 vagy 100 forintot a dobozra. Nyilván a bioételek, meg a kistermelőtől vásárolt alapanyagok drágábbak, mint amikor megveszed a mexikói körtét a Lidl-ben - ez a kedvenc példám - de azért a környezettudatossággal sok szempontból lehet spórolni.

Az én kedvencem az ecuadori banán, amit még be is zacskózunk, aminek ugye végképp semmi értelme. Volt bármilyen kifejezett élmény, ami ebbe az irányba indított, vagy számodra természetes, otthonról hozott alapállás, hogy figyelsz ezekre a dolgokra? 

Gyerekkoromban nálunk természetes volt a takarékosság, hiszen mi sem voltunk gazdagok. Mindig mindent elraktunk, hogy jó lesz még valamire, apukám mindig mindent megszerelt, szóval biztosan megmaradt bennem, hogy fölöslegesen nem veszünk új dolgokat. Később a tanulmányaim során találkoztam azzal, hogy milyen katasztrófa fenyeget és akkor már kezdtem kutatni, hogy mit tehet az egyén, hogy valamennyivel késleltesse. Elkezdtem figyelni arra, mit dobok ki, utánajárni annak, hová kerül a szemét a kukából. Egyszerűen nem bírtam elfogadni azt, hogy minden a multik vezetőin múlik, hogy az egyedi döntések nem számítanak.

Aztán gyerekeim születtek és amikor ez megtörténik az ember elkezd még hosszabb távon gondolkodni, mert szeretné, hogy az utána következő nemzedék is találkozzon mondjuk madarakkal, méhekkel. Azt tapasztalom, hogy az anyukák, kismamák, meg úgy általában a nők számára érzékenyebb téma ez, jobban megérinti őket. A Felelős Gasztrohős felületein látjuk az adatokat, a követőink között kétharmad / egyharmad az arány a nők javára.

Mi okozza ezt szerinted?

Valószínűleg érzékenyebbek, vagy kevésbé szkeptikusak. A nők a férfiaknál talán kevésbé szívesen kreálnak összeesküvéselméleteket, jó értelemben véve hiszékenyebbek. Tehát ha elolvassák azt, hogy klímakatasztrófa fenyeget, akkor elhiszik - a férfiak közül meg sokan azt mondják ilyenkor, hogy na persze.

Hányszor halljátok azt, hogy amit csináltok, az látszatintézkedés, hiszen mit számít egy-egy műanyagdoboznyi hulladék ahhoz képest, hogy mondjuk a futár, vagy a vendég eléget egy csomó fosszilis üzemanyagot kiszállítás, vagy az étel hazaszállítása közben?

Inkább azt szoktuk hallani, hogy a többször használható dobozok tisztítása majdnem annyira megterheli a környezetet, mint egy műanyag doboz legyártása. De ez nem igaz. Egy tanulmány szerint például egy PET-palack előállításához 5,4 liter vízre van szükség. Egy ipari mosógépbe -ami 2 liter vizet használ el alkalmanként- belefér 11 Rakun doboz, tehát kb két tucat dobozt el lehet mosni abból a vízmennyiségből, amiből egy palack készül. Annak a kritikának van alapja, hogy az acél legyártása környezetterhelőbb, mint ezeké a nagyon vékony műanyagból készült dobozoké. Ugyanakkor van az a használati szám, ami után kijön nullára a környezeti terhelés, és onnantól már a tartós dobozok javára billen a mérleg.

Az utóbbi időben egyfajta trend lett még a legtöbb műanyaghulladékot termelő gyártók között is a környezetbarát, ultratartós csomagolások bevezetése, tehát lehet ebben valami. Jelenleg hány tagja van a Dobozközösségnek?

Jelenleg közel 40 vendéglátóhelyen érhető el a rendszer, de napról napra növekszik az elfogadóhelyek száma. Főleg Budapesti helyekről beszélünk, de van már három tagunk Pécsett is, egy Miskolcon, egy Kecskeméten, illetve nemrég bejelentkezett egy győri és nyíregyházi hely is. Nyár végére szeretnénk elérni az ötven elfogadóhelyet, és az lenne a cél, hogy év végére már száz környékén járjunk. A pandémia nem igazán könnyítette meg a dolgunkat, hiszen a vendéglátószektort különösen rosszul érintette a járványhelyzet, de szerencsére úgy tűnik, hogy egyre többen fedezik fel magunknak ezt a lehetőséget.

Miért éri meg egy elfogadóhelynek, ha csatlakozik hozzátok?

Kétfajta vendéglátóhely van – vannak, akik felszámolják a csomagolási díjat, mások pedig beleépítik azt az árba. Az utóbbi esetben a vendéglátóhelyek rengeteget tud velünk spórolni, hiszen nálunk egy sokszor használható doboz havi bérleti díja töredéke annak, mint amibe ugyanennyi eldobható doboz kerülne. Ahol külön felszámítják a doboz díját, ott a vendégek tudnak a Rakunnal spórolni. Náluk inkább marketing előnyökkel járhat (a lelkiismeretük megnyugtatásán kívül). Illetve vevőkör építésére is alkalmas a tagság. Egy olyan vendég, aki Rakun előfizető, nyilván keresi a lehetőségeket, ahol elfogadják a dobozt. Lehet, hogy előtte még nem is hallott a helyről, de mivel látja, hogy elfogadóhely, nagyobb eséllyel fog onnan rendelni.

Végeredményt tekintve van annak jelentősége, hogy valaki elsősorban marketing eszközt lát a rendszerben, más pedig valódi meggyőződés mentén csatlakozik?

Az első esetben általában nem is tart sokáig a lelkesedés. Ezt azért folyamatosan kell kommunikálni a vendégek felé, közösségi médiában és a helyszínen egyaránt. Mi adunk ehhez információs anyagokat, plakátot, matricát az ajtóra, de a másik felét a vendéglátóhelyeknek kell hozzátenniük. Akik csak marketinges megfontolásokból kezdtek bele, azoknál azt látjuk, hogy pár hét múlva visszaesett a lelkesedés, és náluk nem is nagyon használják. Viszont vannak, akik tényleg nagyon lelkesek, akiknek fájó pont volt, hogy műanyaghegyeket használnak el csomagolásra. Náluk általában jól is működik, mert ajánlják a vendégeknek, és igyekeznek őket rávezetni arra, miért is jó ez.

Van esetleg olyan tervetek, hogy a közösséget akár vendéglátóhelyeken túl is kiterjesszétek?

Nemrég szerződtünk egy közétkeztetést folytató partnerrel, akiknek 1000 dobozt adtunk bérbe, tehát ez egy működő alternatíva. De rendeltek már dobozt tőlünk táborba két hétre, rövid távú bérlés keretében, hogy a résztvevők tudják mibe csomagolni az ételt, vagy épp a maradékokat. Akár céges vagy zenés rendezvényekre is elérhető ez a megoldás - mi bármilyen együttműködésre nyitottak vagyunk.

További információk a Rakun Dobozközösség Facebookján és weboldalán, ahol az elfogadóhelyek aktuális listáját is megtalálod! Ha tagja vagy a közösségnek, fotózd le a dobozt használat közben, és nevezz be vele a REbot Napi kihívásaira!

Oszd meg velünk, hogyan teszel a környezetért a mindennapokban, és máris játszva szeretsz pontokat az interaktív REbot kihívásban!

[contact-form-7 404 "Nem található"]