Kertész Alex, a GreenDale ABC alapítója nyilatkozik tudatos vásárlásról, fenntarthatóságról, és a környezettudatos életforma mentális vonatkozásairól
A kisebb ökológiai lábnyom egyik fontos eleme a tudatos vásárlás, hiszen már apró változtatásokkal rengeteg hulladék megtermelésétől óvhatjuk meg környezetünket. A Miskolcon működő GreenDale ABC csak egy az örvendetes módon Magyarországon is egyre szaporodó csomagolásmentes üzletek közül. A bolt tulajdonosa, Kertész Alex nagy örömünkre készséggel állt rendelkezésünkre, amikor azzal kerestük meg, hogy ossza meg velünk a témával kapcsolatos tapasztalatait. Mit tehetünk egyéni szinten globális problémákkal szemben? Mire készüljünk, ha először térünk be egy zero waste üzletbe? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ a REbot interjúsorozatának első fejezetéből.
A GreenDale története
Honnan jött az ötlet, hogy hulladékmentes boltot nyiss egy vidéki városban?
Még a Covid-járvány előtt – amiről lehetett sejteni, hogy valamikor ideér, de nem lehetett tudni biztosan, mikor - felmondtam az akkori munkahelyemen, és utána, hasonlóan másokhoz, sokáig nem találtam munkát. A környezettudatos gondolkodás addig is az életem része volt, és arra gondoltam, ha valamire van már rálátásom, érdemes azzal foglalkozni. Szerettem volna valami hasznossal tölteni az időmet, ezzel párhuzamosan pedig jött egy támogatási lehetőség. Úgy éreztem, a kettő együtt már elég erős jel, hogy kezdjek valamit ezzel. Így indult a GreenDale története.
Magyarországon a fenntarthatóság témája nincs annyira köztudatban, nem mindenkinek természetes, hogy ilyen dolgokra odafigyeljen. Te hogy látod ezt?
Szerintem a köztudatban benne van. Én Borsod megyében jártam iskolába, ráadásul nem is kifejezetten elit helyekre, de ott is sok szó esett a témáról. A tevőlegesség az, ami elmarad. A környezetvédelemmel kapcsolatos információk úgy jutnak el az emberekhez, hogy sokan úgy gondolják, egyéni szinten felesleges ezért tenni, ez nem a mi felelősségünk. Az ipari szereplők azt mondják, hogy a termelés kereslet-kínálat alapon működik, a közigazgatási szervek meg azt, hogy a gazdaság feladata, hogy ilyen irányba tereljék az igényeket. Tehát mindenki mutogat mindenkire, és nincs olyan megoldás, ami a tevőleges környezettudatosság felé vinné az embereket.
De az emberek azzal alapvetően tisztában vannak, hogy a szemét termelése rossz, hogy a klímaváltozás hatással van ránk. Érzékeljük, hogy tíz évvel ezelőtt még egész télen szánkóztunk, manapság meg alig esik hó ebben az évszakban, vagy ha igen, gyorsan elolvad. A télnek nincs tél jellege, nyáron meg nem lehet kimenni a napra, mert európai emberek lévén a bőrünk nincs felkészülve ilyen erős napsugárzásra. Ezt az emberek mind érzékelik, csak nem tudatosodik bennük, hogy egyéni felelősségvállalás szintjén is tehetünk ezek ellen. Szerintem itt van a nagyobb probléma, nem ott, hogy az emberekhez nem jut el az információ. Sokan tudják, hogy baj, ha megveszek valamit, hazahozom egy nylonszatyorban, amit utána azonnal kidobok, és soha többé nem lesz használva. Csak van, akit ez nem érdekel, vagy eltereli a figyelmét, hogy mentesítse magát a felelősség érzésétől.
A környezettudatos alapállás, érdeklődés számodra honnan jött?
Gyerekkoromban célirányosan ilyen nevelést nem kaptam, viszont szüleimnek is voltak hasonló törekvéseik. Mi azért alapvetően tanyasi életet éltünk, nagy portával, saját kerttel. Volt háztáji állattartás, állattenyésztés, tehát kicsit másként, mint nálam, de az állatok iránti érzékenység kicsit is jellemző volt rájuk. A szüleim ezt az életstílust követték, amíg működőképes volt, és voltak ilyen törekvők, akik termesztettek, tenyésztettek. Amit nem tudtunk megtermelni, nagyon sok esetben beszerezhető volt háztól a tejtermékek legjaván át a dión át a húsig. Akkoriban voltak még visszaváltható flakonok, abban érkeztek a termékek, például a szódavíz, amit ásványvíz helyett fogyasztottunk. Nem tudom, hogy az ő részükről mennyire volt ez magától értetődő alternatíva, a minél kevésbé feldolgozott ételek fogyasztásának érdekében, mintsem tudatos környezetvédelem. De ha megfelelő a szülői háttér, a legtöbb gyerek számára természetes, hogy nem dobálunk el szemetet. Ráadásul elég szerencsés helyzetben vagyunk most, hiszen azért a fejlődés nem minden esetben rossz: az internet rengeteg kaput megnyit, igazából én is onnan inspirálódtam.
Anélkül, hogy túlzottan a múltba révednénk, vagy szakértelem nélkül kezdenénk ilyen témájú elemzésbe, talán az kijelenthető, hogy a nyugati típusú fogyasztói társadalom térhódítása alapjaiban változtatta meg a kereslet és kínálat viszonyait, és sok helyen nincsenek meg a feltételek az ilyen típusú háztáji termeléshez.
Gyerekkoromban azt tapasztaltam, hogy az emberek - akár anyagi, akár más okokból - azokat a termékeket vették meg, amik fontosak voltak. Nálunk az, hogy ételt dobunk ki, gyakorlatilag lehetetlen volt, mert annyi ételt vettünk, amennyit elfogyasztottunk. Ilyen szempontból könnyebb is volt tartani a mértéket. Ha például tészta kellett, átmentünk Marika nénihez, aki készítette, és vittünk belőle annyit, amennyi kellett. Nem az volt, hogy csak félkilós, negyedkilós kiszerelésben lehet kapni. Anyukám tudta, hogy ezen a héten milyen ételeket fogunk enni, és azt is, milyen alapanyagokból mennyi fog elfogyni - annyit is vettünk. Most, hogy ők is Budapesten élnek, többnyire nem hulladékmentesen, már náluk is felmerül az, hogy ott marad a konyhapolcbon az a negyed kiló rizs, amit nem főztek meg, és ami önmagában már kevés - így jobban felhalmozódik az ételszemét.
Hogyan vásárolj zero waste boltban?
A GreenDale-hez hasonló zero waste boltokban viszont ilyen megkötések nincsenek. Volt-e esetleg olyan vélemény, pláne, hogy te Miskolcon működtetsz egy ilyen boltot, hogy ez nem fog működni, mert az emberek nincsenek erre szocializálva?
Látni kell, hogy ez egy új dolog, nemcsak Magyarországon, de akár az egész világon egy kezdetleges fázisban lévő valami. A környezettudatosság nem feltétlenül prioritás az embereknek, pláne nem Észak-Magyarországon, ami az egyik legszegényebb országrész. Ennek ellenére nagyon vegyes közegből érkeznek a vásárlóink. Ez szerintem inkább idő és információáramlás kérdése, nem függ a régió gazdasági erejétől. Az internet ebben is sokat segít, lehet értesülni az ilyen törekvésekről, láthatják az emberek, hogy mi ez, milyen tekintetben kényelmes vagy kényelmetlen számukra.
Ha hulladékmentes boltban akarok vásárolni, fel kell készülnöm arra, hogy mostantól másképp lesz, mint eddig, amikor elmentem a hipermarketbe, összedobáltam mindent, amit megláttam, és amiről úgy gondoltam, hogy szükséges a havi nagybevásárláshoz. Az olyan típusú helyeken, mint mi vagyunk, előre ki kell találni, hogy mit, abból pedig mennyit szeretnék venni. És elsőre nem is biztos, hogy mindenki eltalálja a mértéket. Ha valaki szeretne venni egy kiló rizst, de olyan tárolót hoz, amibe csak fél kiló fér, legközelebb vagy két tárolót kell hoznia, vagy nagyobb edénnyel kell érkeznie. Ennek van egy evolúciója, ki kell alakulnia, kinek mi válik be. Hogy esetleg egy zsák, egy textilzacskó kényelmesebb-e, vagy jobb, ha befőttesüveggel, ételhordóval érkezik a vásárló, akár attól is függően, hogy otthon ki hogy tárolja az ételt.
Szerintem ez inkább kihívás az újonnan csatlakozóknak, mint maga az, hogy tudati szinten szeretnének-e ezzel foglalkozni. A legtöbb ember számára kellemes érzés, ha elmondhatja magáról, hogy kiveszi a részem a társadalmi felelősségvállalásból. Ha nem környezettudatossággal, akkor legalább azzal, hogy nem verekszem az utcán, vagy ha ilyesmit látok, inkább igyekszem segíteni. Sokakat tölt el jó érzéssel, ha odafigyel a környezetére, csak nem mindenki találja meg a módot erre. Van, akinek szimplán több útmutatás szükséges ahhoz, hogy feltalálja magát.
Milyen típusú termékeket érdemes keresni zero waste üzletekben?
Ez sokban függ az adott bolt közönségétől, hogy ki mit szeretne vásárolni. Nagyon sok mindent be lehet már szerezni csomagolásmentesen, és nyilván mindenki azokat a terméket teszi a polcra, amit a vásárlók szeretnének ott látni. Nálunk elsősorban száraz tartós élelmiszerekről, magvakról, félkész ételekről, kézműves termékekről van szó, elég széles a választék, de sok helyen lehet tejtermékeket, zöldségeket is venni. Nyilván ezek a boltok nagyobb forgalommal rendelkeznek, mint az enyém. Sokfelé előrendelés is működik, mert valaki odaszól, hogy mondjuk szerdán bemenne néhány liter termelői tejért, a bolt pedig addigra elintézi, hogy legyen megfelelő mennyiség a kért termékből. Vannak olyasmik, amiket inkább a helyi piacokon érdemes keresni. Ahol nincs piac, vagy nincs az adott áru a piacon, ott nagyobb valószínűséggel lehet megtalálni a helyi zero waste boltban a keresett terméket.
Jellemzően milyen közegből érkeznek a vásárlóid?
Ezt a működés helye is meghatározza. Budapesten néha tapasztalok olyat, hogy bemegyek egy boltba, és érzek egy ilyen, számomra is frusztráló "elit közeg" hangulatot. Érdekes, hogy Miskolcon a sokszor emlegetett Maslow-i szükséglethierarchia kicsit másként alakul: a környezettudatosságot nem csak a relatív anyagi biztonságban élők engedik meg maguknak. Nem akarok konkrét példákat mondani, de a vásárlóink egy része nem feltétlenül az elit irodai munkások köréből kerül ki. Van, aki gyárban dolgozik, de érkeznek vevők a közalkalmazotti szférából is. Ez csak részben meglepő, hiszen árak szempontjából nem jelenik meg a boltban, hogy a tudatos vásárlás csak a magasabb keresetűek játéka lenne.
Viszont az, hogy sokan nyilvánvaló hétköznapi problémák mellett is odafigyelnek erre, nagyon pozitív meglepetés. Amikor nekem anyagi nehézségeim vannak, sok mindent háttérbe szorítok, meg tudjam oldani a kialakult helyzetet. Egy alacsony jövedelmű vásárlónak papíron nem az a legfontosabb problémája, hogy mennyi szemetet termel, főleg, ha egyben még anyuka is egyben, hiszen egy gyermek vállalása anyagilag is áldozatokat követel. Ilyen napi fejfájások mellett kit érdekel, hogy mi történik az óceánokban? Ez bizonyos szempontból teljes érthető, ennek ellenére gyakran látok olyanokat a boltban, akikről tudom, hogy nem ezek az elsődleges problémáik, mégis odafigyelnek rá. Még akkor is, ha részükről ez nagyobb áldozatot követel, mint másoktól, akik esetleg kényelmesebb életvitelt folytatnak.
Kijelenthetjük, hogy a környezettudatosság nem függ a jövedelmi viszonyoktól?
Ezt tapasztalom.
Annak, aki még nem járt hasonló boltban, mit érdemes magával vinnie első alkalommal?
Én elsőre szétnéznék otthon, hogy mi az, ami rendelkezésre áll. A legtöbb háztartásban van egy guriga nylonzacskó, lehet az első lépés az, hogy ezeket használjuk újra. Ha ezeket kidobjuk a kukába használat nélkül, az nagyobb probléma, mint ha áll ezekből néhány otthon a fiókban, és időnként jó szolgálatot tesznek. Annál mindennek több értelme van, mint amikor azért veszünk meg valamit, hogy kidobjuk. Így szépen el lehet kezdeni építkezni. A magam részéről előnyben részesítem a textilzsákokat, mert könnyen kezelhetők, rugalmasak, jól pakolhatók. A befőttesüvegek, ételhordók szintén jól használhatók, csak jellegükből adódóan mások a korlátaik, egy bizonyos mennyiség fér beléjük. De ezek személyre szabott dolgok, egyéni ízlés mentén alakulnak.
Amire fel kell készülni, hogy egy ilyen üzletben nem feltétlenül azok a márkák, azok a termelők jönnek majd velünk szembe, akik a nagy üzletláncok beszállítói. Első körben sokan csinálnak próbavásárlást, hogy megismerjék az adott termékeket, hogy megismerjék őket, és csak utánaérkeznek nagyobb kiszerelésre is alkalmas tárolókkal. A legegyszerűbb az, ha azt az edényt visszük, amiben otthon is tárolnánk az adott terméket – egy gonddal kevesebb, hiszen így vásárlás után nem kell azzal töltenünk az időt, hogy átöntögessük a megvett árut az otthoni edénybe. Ha valaki nem használ valamilyen típusú ételrendszerezést a háztartásban, érdemes belevágni! Sokkal átláthatóbb lesz a konyha, ha nem csak bezacskózott áruk állnak halomban, és esetleg a legközelebbi takarításnál látjuk csak meg, hogy valamit már megvettünk.
Az első lépések megtételéhez nem kell kifejezetten hulladékmentes boltba mennünk, hiszen manapság már egy bevásárlóközpontban sem néznek csúnyán az emberre, ha textilzsákban viszi a pénztárhoz a pékárut. Neked mik a tapasztalataid?
Sok helyen még mindig jobban szeretik az átlátszó szatyrokat, de zöldségeket, alapvető élelmiszereket meg lehet kérni saját edénybe, zsákba piacokon, szupermarketekben, kisebb boltokban is. Vannak olyan szupermarketek, akik kifejezetten berakják a zöldséges részlegre ezeket a többször használatos tárolókat, amiket csak egyszer kell megvenni, és utána évekig használhatók.
Ami érdekesebb kérdés, az az étterem, meg a hústermékek vásárlása. Utóbbiban nem vagyok érintett, de nagyon sokan mondják azt, hogy nem minden hentes teszi be szívesen a húsárut az általuk vitt dobozba.
Ennek mi lehet az oka?
Nem tudom. Minőségbiztosítási, élelmiszerbiztonsági okai lehetnek, hogy esetleg az adott tárolók nem biztosan úgy vannak kitakarítva, ahogy ezt egy hatósági előírás megkövetelné, és ebből minőségi kifogások lehetnek, de ez csak tipp. Úgy gondolom, hogy aki ilyen módon vásárol, nem fog problémázni emiatt, főleg, hogy ha ilyen probléma van, azt sokkal könnyebb megérezni, amikor átveszed mondjuk a nyitott ételhordót, mint amikor a termék be van kötve egy zacskóba.
A környezettudatosság lelki vonatkozásai
Sokan, akár érdekből, akár önfelmentés okán nem vesznek tudomást globális problémákról, a környezettudatosságot valamiféle úrifiús, hipszter hülyeségnek elkönyvelve. A kommentfalakon is megjelennek olyan hangok, miszerint mivel jobb bárki attól, hogy teszem azt, hulladékmentesen vásárol, ha utána ugyanúgy beül egy belső égésű motorral hajtott autóba, hogy hazavigye a megvásárolt termékeket? Mit gondolsz erről?
Igen, többnek érzem magam, de nem másoknál, hanem magamnál. Az ökotudatosság nem arról szól, hogy mások fölé pozicionáljam magam. Az egyéni felelősségvállalás lényege nem az, hogy én felelősségteljesebb vagyok, mint a szomszédom, hanem hogy teszem, amit tehetek. Ez addig a szintig működik, amíg az ember be tudja építeni az életébe, és nem helyez rá frusztrációt, hogy ezért kellemetlenül érezze magát. Értelemszerűen ezért többnek is érzem magam. Amit meg tudok tenni, azt megteszem, amit nem tudok megtenni, amiatt nem fogom nyomasztani magam. Ha eddig 10 egységnyi szemetet dobtam ki, és tudatosan úgy döntök, hogy mostantól csak nyolcat fogok, akkor a korábbi énemhez képest egy fokkal máris környezettudatosabbá váltam.
Közhely, de végül is ez a komfortzóna kitolása lépésről lépésre, ami a mentális egészségre is jó hatással van. Említetted, hogy sok helyen van előrendelés, házhozszállítás. Ti hogy álltok ezen a téren?
Az előrendelést mindig szívesen vesszük, hiszen aszerint állítjuk össze a bolt kínálat, hogy mi az, amit a legtöbben keresnek. Ez értelemszerűen idő, mivel nem egy- vagy negyedkilós kiszerelésben szerezzük be az üzletben kapható termékeket. Így egyéni igényeket nehezebb is kielégíteni, de ha többen keresnek valamit, akkor be szoktuk szerezni az adott termékeket. A működési elv elég egyszerűen illusztrálható: ha rendelek valamiből öt kilót, és csak egy kiló fogy el, a maradék négyet meg ki kell dobni, akkor nagyobb távlatokban jobban járunk azzal, ha valaki beszerzi azt a terméket kis kiszerelésben, műanyag csomagolásban. Négy kiló ételszemétnek ugyanis van akkora ökológiai lábnyoma a kommunális hulladékban, mint a műanyagnak egy szelektív gyűjtőben.
A házhozszállítás a tervek szerint hamarosan elérhető lesz, ehhez kapcsolódóan minden információt meg lehet majd találni a Facebookon, és a weboldalon, de az előrendelés már most is működik. Sokszor nem is élelmiszer jellegű termékeket keresnek nálunk ilyen módon, mert a legtöbben nem itt kezdik el a váltást, hanem például fürdőszobai termékekben, egyszer használatos dolgok tartósra cserélésében. Első lépésként könnyebb, amikor azt kell megszokni, hogy kimosom az adott dolgokat, és nem kidobom őket. Ezek kisebb változások, de ugyanúgy részei a folyamatnak, mint az, hogy impulzív döntések helyett elkezdjük tudatosan megtervezni a bevásárlást.
További információk a GreenDale ABC Facebookján és weboldalán!
Tudatosan vásárolsz? Ismersz hasonló üzleteket? Oszd meg velünk, hogyan teszel a környezetért a mindennapokban, és máris játszva szeretsz pontokat az interaktív REbot kihívásban!